|
"Város-intimitások" blokk
 Rövid bevezető előadás, majd kerekasztal-beszélgetés a régi pesti zsidónegyed, illetve az annak nevezett városrész bennünk élő kulturális és történelmi toposzairól, a negyed kulturális tartalmát meghatározó szereplőkről, városépítészeti konfliktusokról, identitásokról és generációs különbségekről.
Meghívott beszélgetőtársak:
Schönberger Ádám (Sirály-Marom), Bitter Brúnó, Perczel Anna (ÓVÁS!), Seres Attila (Sófár), Gantner B. Eszter (történész) és Kovács Mátyás (kommunikációs tanácsadó, Főpolgármesteri Hivatal)
Moderátorok és szervezők:
Gantner B.Eszter: történész - PhD-hallgató - Humboldt Universität Berlin
Kovács Mátyás: kommunikáció szakos hallgató, ELTE Kommunikáció és Médiaelméleti Tanszék; kommunikációs tanácsadó ( Főpolgármesteri Hivatal)
Május 11. péntek 14.00–15.10 >> 1. em. Nagytér
A kerekasztal-beszélgetés során igyekszünk megvitatni, hogyan értelmezhető a Turner-i liminalitás fogalom és jelenség az alkohol- és drogfogyasztás kontextusában, hogyan írhatók le azok a szimbolikus terek, amelyeket az illegális szerhasználók és az alkoholfogyasztók használnak, lett légyen szó a party-kultúráról vagy a használók által birtokba vett városi terekről. Ezen kívül azt is megbeszéljük, hogy mitől válik az általuk használt tér szimbolikussá, és sok esetben liminoiddá, illetve ezen liminális terek hogyan befolyásolják a városi élet egyéb más, az illegális szer- és alkoholhasználathoz nem, vagy kevésbé kötődő tereit. A beszélgetés további érdekessége, hogy olyan előadókat igyekeztünk meghívni, akik tevékenységüknél fogva eltérő, nem kizárólagosan antropológiai aspektussal közelítik és beszélik meg a témákat.
Szervező: Márványkövi Ferenc és Melles Éva
Résztvevők: Márványkövi Ferenc (szociológus), Fejér Balázs (antropológus), Vitos Botond (antropológus-hallgató), Dávid Fecó (szociológus, Party Service)
Moderátor: Márványkövi Ferenc
Május 11. péntek 15.00–16.30 >> 2. em. Előadótér
Szervezők: Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor
Előadások:
1. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor (antropológus-szociológus, MTA. MOME): Intimitás és intimizálás közintézményekben.
2. Fiáth Titanilla (antropológus, pszichológus): Intimitás és intimitáshiány a börtönben.
3. Biró Eszter (pszichológus): Intimitás és intimitáshiány a halálközelben (Hospice-tapasztalatok alapján).
4. Réthey Prikkel Tamás (végzős fotóművész, MOME): Fotó és intimitás.
5. Vető Péter (formatervező DLA-hallgató, MOME): Zenei szubkultúrák, tárgykultúra és intimitás.
6. Bonta Gáspár György – Gulyás Erzsébet (építész-hallgatók, MOME): Egyén és közösség, tér és szocializáció. (Az egyén visszavonulását és közösség felé fordulását szolgáló terek).
7. Felcsuti Anna (építész- és design manager-hallgató, MOME): Közterek és emberek. (A közterek visszavétele).
8. Varga Lívia (design manager-hallgató, MOME): Kultkocsmák
9. Hajdú Lili(építész-hallgató, MOME): Múzeum (múzeumépület) és intimitás.
Május 11. péntek 15.20–18.35 >> 1. em. Nagytér
Intimitás és intimizálás közintézményekben - Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor
 A szerzők a nyolcvanas években nagy empirikus kutatást folytattak közintézményekben, melynek eredményeit "Intézménymimika" című könyvükben publikálták. Ezt a kutatást megismételték 2006-ban. Jelentős változásokat találtak az intézmények térhasználatában, s ezen belül az intimitás-lehetőségek biztosításában is. Az előadás ezeket a változásokat mutatja be - fényképek kíséretében
Előadók: Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor - kulturális antropológus, szociológus MTA, MOME
Kapcsolódó linkek, cikkek
Interjú az Intézménymimika c. könyvről a Magyar Rádió on-line oldalain
Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor önéletrajz és bibliográfia
Intimitás és intimitáshiány a börtönben - Fiáth Titanilla
 A totális intézetekben, ahol a munka, a regeneráció és a szabadidő eltöltésének terei nem különülnek el egymástól, az emberek különböző szimbolikus eszközökkel igyekeznek kijelölni a privát szféra határait. Az előadás választ keres arra, hogyan biztosítható az intimitás, a magánélet a börtönben, ahol az egyén a nap 24 órájában másokkal együtt, mások figyelő tekintetének kitéve éli az életét
Előadó: Fiáth Titanilla - antropológus, pszichológus
Intimitás és intimitáshiány halálközelben - Bíró Eszter
 A halál az élet intim pillanata, a haldoklás szakaszában olyan intim pillanatokat élhet meg haldokló és családtagjai, amelyek elviselhetővé teszik az élet utolsó szakaszát, és amelyek utóbb emlékké válva segítenek a hátramaradóknak gyász feldolgozásában is. Az előadás arra világít rá, hogy a közintézmények terei, a közintézmények dolgozóinak tárgy- és térhasználata mennyiben segítheti elő, illetve mivel hátráltathatja a kritikus pillanatokhoz, az érzelmileg nehéz élethelyzetekhez illő intimitás kialakulását.
Előadó: Bíró Eszter - PhD: tanácsadó szakpszichológus. A Magyar Hospice Alapítvány pszichológusa (a rákbetegség különböző stádiumaiban lévő páciensekkel, hozzátartozóikkal, haldoklókkal, haldoklók családtagjaival, gyászolókkal foglalkozik, nekik nyújt pszichológiai támogatást). PhD disszertációjának témája: interakciós szinkronitás (hétköznapi nyelven szólva: emberek közti összehangolódási folyamatok).
Kapcsolódó információk és link:
Magyar Hospice Alapítvány, Budapest Hospice Ház
1032 Budapest, Kenyeres u. 18-22.
www.hospicehaz.hu
eszter.biro@hospicehaz.hu
Tel.: (36-1) 388 73 69
Bankszámlaszám: 10300002-20329055-70073285
Adószám: 19663258-1-41
Fotó és intimitás - Réthey Prikkel Tamás
 Hogyan tükrözi az amatőr fényképezés, mint gesztus az egyén és a közösség viszonyának változását a mai fogyasztói társadalomban? Vajon a fényképezőgép, és az amatőr fotográfiának a fejlődése, annak tulajdonságai, az ahhoz kapcsolódó tudatos és tudatalatti érzelmek párhuzamba állíthatók-e a mai nyugati civilizáció fejlődésével, és jelenlegi állapotával? Az előadáson a fényképező embernek a társadalomban megváltozott pozíciója kerül a középpontba.
Előadó: Réthey Prikkel Tamás - végzős fotóművész, MOME
Egyén és közösség, tér és szocializáció. (Az egyén visszavonulását és közösség felé fordulását szolgáló terek) - Bonta Gáspár György és Gulyás Erzsébet
 Gulyás Erzsébet az alábbi szempontokat járja körül
Kulturalis szokások, Földrajzi szituáció (Nemzetközi példák közterek
- kollégiumok, iskolák - kialakítására)
Kollégium kontra családi ház, A mesterséges forgatókönyv, dramaturgia, Az átmeneti terek (a közvetítők) szerepe, "Ágasfa effektus", avagy szükséges-e eljátszani kicsiben is a fent említett megoldásokat? (További gondolatok a terv fejlődésétől függően)
Bonta Gáspár György az alábbi szempontokat járja körül:
Terek és minőségek - terek közösségi, illetve intim értelemben vett pontos funkcionális definíciója
Egyén és közösség - az egyén viszonya a közösséghez és ennek térbeli megjelenési formái
Építészet és Ember - a személyiségre, gondolkodásra ható építészeti élmények, ezek tudatos alakítása
Előadók: Bonta Gáspár – Gulyás Erzsébet - építész-hallgatók, MOME
Közterek és emberek. (A közterek visszavétele) - Felcsuti Anna
 A városi köztér, vagyis a város házai közti teret kitöltő űr, amely végtére is azért jött létre, mert léteznek házak, sokban tanúskodik a lakók közösségének kultúrájáról. Az afféle változások pedig, mint például az egykoron vérszegény budapesti terek vizuális ingereinek feldúsulása, vagy egy kis szomszédi közösség növekvő befolyása egy gazos park felújításában, messzemenő következtetéseket engednek levonni városunknak nem csak gazdasági, de lélektani helyzetének változásairól is.
Előadó: Felcsuti Anna - építész- és design manager szakos hallgató, MOME
Kultkocsmák Budapesten - Varga Lívia
 Többedmagammal azt vizsgáltuk, mitől olyan felkapottak a budapesti "kultkocsmák" (a vendégek véleményére voltunk kíváncsiak), illetve milyen építészeti és vizuális jegyeket viselnek és milyen összefüggésben áll a fenti két szempont. Továbbá arra is kíváncsiak voltunk, milyen emberek látogatják főként ezeket a helyeket, ezt több szempontból elemeztük (pl.: életkor, foglalkozás, hobbi, anyagi helyzet, családi helyzet, stb.). Előadásomban ezeknek a tapasztalatoknak egy rövid összefoglalását szeretném ismertetni.
Előadó: Varga Lívia - design manager szakos hallgató, MOME
 Előadás a kerékpáros életmód és a mai nagyvárosi környezet kapcsolatáról, s olyan foglalkozás-specifikus részletekről, amelyek igazi kortárs szubkultúrává teszik ezt a csoportot.
Előadó: Gungl Tibor (ELTE ÁJK)
Május 11. péntek 20.40 - 21.10 >> 3. em. Kistér
 Kerekasztal-beszélgetés a streetartról mint „városi” jelenségről, s e műfaj művészeti (és egyéb lényeges) üzeneteiről.
Az asztalnál esztéta, kurátor, antropológus és művész beszélget.
A kerekasztal-beszélgetés során a műfaj bemutatásán túl olyan kérdéskre is keressük a választ, hogy vajon hol, és mi alapján húzható meg a határ az öncélú firkálgatás és az esztétikai jelentéssel bíró műalkotás között, milyen „alműfajok” léteznek a streetarton belül? Ugyanakkor azt a – talán első hallásra furcsa – kérdést is körbejárjuk, hogy miként kerülhetnek e művek utcáról a galériába, hogyan juthatnak el az alkotók ezen az úton a tudatos „névtelenségből” a hírnév felé, s miképpen „találhatják meg a helyüket” a streetart művek kiállításokon, for-profit galériákban.
Meghívott vendégek: Göncző Viktor (kultúrakutató), Kovács Butdha Tamás (archivátor), Nagy Edina (esztéta)
Moderátor: Bora Éva Beatrix - kortárs művészet- és társadalomkutató, kurátor
Szervező: Bora Éva Beatrix
Május 12. szombat 14.20–15.45 >> 1. em. Nagytér
Kerekasztal-beszélgetés.
A város nem csak mindennapi használatában és hivatalos reprezentációiban, de a róla szóló kritikai diskurzusokban is szöveggé válik, érvekké, alternatívákká szerveződik. Milyen főbb diskurzusok léteznek a Budapestről szóló beszédben? Milyen helyszíneken, milyen csatornákon keresztül, milyen szereplők részvételével alakul ki ez a városi nyilvánosság? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a beszélgetés résztvevői.
Résztvevők: Jávor Benedek (Védegylet), Martinkó József (hg.hu), Polyák Levente (KÉK), Wesselényi-Garay Andor (Átrium)
Május 12. szombat 17.45–19.15 >> 1. em. Nagytér
Amerika népei blokk
 Kerekasztal-beszélgetés
A kerekasztal-beszélgetés témája az indiánok mai helyzete: milyen új problémákkal kell szembenézniük az amerikai kontinens egyes országaiban? Milyen hatást gyakorol a globalizáció, hogyan változik a globális piac miatt átalakulni kényszerülő helyi mezőgazdaság? A változó világban képesek-e megtartani az ősi hagyományokat? És ha igen, hogyan? Hogyan fejlődik a kézművesség? Hogyan tartják fent az ősi jogokat, és hogyan adaptálják az újakat? Ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket vitatnak meg a résztvevők.
Szervező: Schiller Katalin
Moderátor: Szeljak György
Résztvevők: Drjenovszky Zsófia, Lassú István, Rupp Anikó, Schiller Katalin, Szántó Diana, Szeljak György
Május 11. péntek 17.00–18.30 >> 2. em. Előadótér
 Rítusok, zene, tánc – antropológusok előadásai és performanszok. Előadások arról, hogyan jelenik meg az ősi inka kozmovízió és tradíció a mai rítusokban.
Ama sua, ama llulla, ama q'ella. Milyen volt az inkák kozmovíziója? Hogyan jelennek meg az ősi tradíciók a mai rítusokban? Az előadók egy-egy ünnep bemutatásán keresztül keresnek választ ezekre a kérdésekre. Bemutatkozik Ecuador, Peru és Bolívia a teljesség igénye nélkül. És az elmaradhatatlan andoki zene.
Szervező: Schiller Katalin és Kardulesz Rita
Résztvevők: Javier Zea, Letenyei László, Kardulesz Rita, Schiller Katalin (antropológusok), valamint Lassú István, Horváth Árpád, Zalai Botond
Moderátor: Schiller Katalin
Május 11. péntek 19.00–21.00 >> 2. em. Előadótér
 Zenehallgatás. Bevezetés az andoki zene világába.
Szervező: Schiller Katalin és Letenyei László
Május 11. péntek 20.40–21.00 >> 2. em. Előadótér
 felolvasások és beszélgetés
Szervező: Schiller Katalin és Szász Antónia
Május 11. péntek 21.10–21.40 >> 3. em. Kistér
"Mi és mások. Más világok" blokk
 A turizmus, a turisták és a meglátogatott, autentikusnak tekintett közösségek viszonya, látásmódja. Mire vetül a „turistatekintet”?
A rusztikus „korszerű” tálalása, az „eredeti” modern, ha lehet kényelmes bemutatása, a helyi hangulat globalizált szervírozása, az ismerős ismeretlenség, az uniformizált multikulturalitás: ezek mind-mind a mai „turizmus ipar” paradoxonjai. A turista látni akar, a „bennszülött” bemutatni kényszerül, kettőjük érintkezéséből pedig létrejön egy speciális „bédekker valóság”.
Kerekasztal-beszélgetés és filmvetítés (Barta Géza filmje)
Meghívott vendégek:
Szilágyi Eszter (terep: Erdély, Gyimes)
Szeljak György (terep: Közép-Mexikó)
Barta Géza (terep: Észak-Thaiföld)
Moderátor: Csillag Gábor
Szervező: Barta Géza
Május 11. péntek 19.00–21.00 >> 1. em. Nagytér
A muszlim kultúrakutató műhely bemutatkozása
A szekció előadásai és az azt követő kerekasztal-beszélgetés során bemutatkozik az ELTE Kulturális Antropológia Szakcsoport Muszlim kultúrakutató műhelye. Betekintést kaphatunk ezáltal az élő muszlim kultúra és annak kutatásának módszertani kérdéseibe magyarországi, kuvaiti és szíriai példákon keresztül.
Előadók:
Al-Nagar Fatima, Bisztrai Márton, Ivády Lilla, Juhász Miklós, Katona Brigitta, Tagelsir Zsófia, Szentágotay Rita
Koordinátor: Papp Richárd
Szervező: Papp Richárd
Május 12. szombat 12.00–13.30 >> 3. em. Kistér
 Cigány reprezentációk és önreprezentációk, röviden: hozzászólni a „ki a cigány?” kérdésköréhez. Előadások és kerekasztal-beszélgetés.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői olyan antropológus-hallgatók és kutatók, akik – mind kutatásuk helyszínét, mind vizsgálódásaik fókuszát, fő kérdéseit illetően – változatos terepeken (és „terephelyzetekben”) találkoztak az (etnikai) határképzések és identifikáció, valamint a különböző cigány és nem cigány csoportok egymásról való gondolkodásának kérdéseivel.
Szervező: Domokos Veronika, Boross Balázs
A beszélgetés résztvevői: Domokos Vera, Hargitai Dávid, Lakatos Dóra, Tesfay Sába, Varga Blanka
Moderátor: Boross Balázs
Május 12. szombat 13.40–15.10 >> 3. em. Kistér
Szekció az egymás mellett élésről, a szomszédokról való gondolkodásról.
A kulturális antropológiai terepmunkák során a vizsgált közösség belső normái mellett kirajzolódik a külvilágról alkotott kép is, melynek szerves részei a velük lokálisan együtt élő más kultúrával kapcsolatos sztereotípiák.
A holisztikus megközelítési mód ellenére ezek a sztereotípiák, íratlan szabályok, viszonyítási pontok, melyek mentén egy közösség kialakítja a vele lokálisan együtt élő másik kultúráról alkotott képet, csak nagyon kevés helyet kapnak az antropológiai munkákban.
Ebben az előadásban a kutatók elsődleges célja, hogy bemutassák közösségeik szomszédjaikkal kapcsolatos gondolkodásmódját. A feladat nem egy (esetleges) konfliktushelyzet puszta bemutatása, hanem az egymás mellett élés viszonyrendszerének, szabályainak értelmezése a közösség szempontjainak tükrében. Célunk nem a sztereotípiák etnocentrikus minősítése, hanem azok értelmezése, mint az adott kulturális valóság fontos része.
Ez a fajta megjelenítési mód etikai problémákat vet fel, épp ezért az interpretálás során elengedhetetlen az érzékenység, a tisztelet és a bemutatni kívánt közösség mély ismerete. Ezért olyan fiatal előadókat hívtuk meg, akik klasszikus terepmunka módszerekkel, vagyis az együttélés tapasztalatain keresztül ismerkedtek meg közösségükkel.
Milyen normarendszer határozza meg egy erdélyi cigány közösség viszonyait a többségi magyar közösséggel? Hogyan látják egy núbiai falu lakói a turistákat? Milyen egy budapesti zsidó közösség városi közegéről alkotott képe és ahhoz fűződő viszonya? Hogyan gondolkodnak egy palesztin kisváros keresztény lakói Izraelről és a muszlimokról?
Többek között ezekre az alapvető kérdésre keresik a válaszokat előadóink: Bakó Boglárka (a Kisebbségkutató Intézet munkatársa), Jasper Kata (ELTE, egyiptológia – kulturális antropológia), Papp Richárd (az ELTE Kulturális Antropológia Szakcsoport tanára), valamint Bisztrai Márton (ELTE, kulturális antropológia).
Szervező: Bisztrai Márton
Május 12. szombat 15.45–17.15 >> 2. em. Előadótér
Kerekasztal-beszélgetés olyan kutatatókkal, akik egyrészt végeztek terepmunkát cigányok között, másrészt reflektálnak a terepmunka elméleti kérdéseire.
Kerekasztal-beszélgetésünkön a kulturális antropológia sarokkövének tartott terepmunka, mint módszer aktualitását és változásait járjuk körbe, a hazai antropológiai cigánykutatások tükrében. Beszélgetőtársaink cigánykutatók, akik terepmunkát végeznek. A terepmunka a beszélgetés során azonban nem gyakorlati problémaként merül föl, hanem mint egy olyan módszer, amely mindig is egy bizonyos kultúra-szemléletet működtetett – ennek változásait vitatjuk meg. Beszélgetésünk kiindulópontja, az az utóbbi pár évtizedben bekövetkezett szemléletváltozás, amely a „terepet” nem csupán térben, vagy társadalmilag messzi és alapvetően zárt helyeken tudja elképzelni, hanem akár mozgásban lévő viszonyoknak, amelyek a kutató életvilágának is részét képezhetik. Az ún. cigányterep a hazai kontextusban egyrészt a „kéznél lévő idegen”, a „mi bennszülöttünk”, amely a klasszikus terepmunka szemléletéhez kitűnően adaptálható, másrészt a cigány „mindannyiunk ismerőse”, hétköznapjaink szereplője, volt osztálytárs, szomszéd, barát, barátnő stb., és mint ilyen kutatása eleve kikezdi a klasszikus terepmunka szemléletét, amely főként a „távolit” keresi. Kerekasztalunknál e kettősségben rejlő lehetőségeket is megbeszéljük. A fentiekkel összefüggésben megpróbáljuk feltérképezni, hogy annak a „hazai”, „kelet-európai”, vagy „magyar” kontextusnak, ahol dolgozunk, milyen hozadéka van az antropológia módszerének aktuális kérdéseit illetően.
Szervező: Kovai Cecília
A beszélgetés moderátora: Obláth Márton
Résztvevők: Horváth Kata, Kovai Cecília, Pulay Gergely, Varga Blanka
Május 12. szombat 17.00–18.30 >> 3. em. Kistér
A szekció előadásai és az azokat követő kerekasztal-beszélgetés során konkrét kutatások tükrében elemezzük a szakralitás és az etnicitás kapcsolatainak, jelentésrendszereinek, összefüggéseinek kulturális antropológiai vonatkozásait
.
A szekció előadói és témái:
Barta Géza: A Nap-Hold isten születése. Donyipoloizmus Északkelet-Indiában
Bisztrai Márton: Palesztin keresztények és muszlimok
Papp Richárd: Zsidó és keresztény kultúrák a Kárpát-medencében
Tesfay Sába: Adventista gábor cigányok Erdélyben
Szervező: Papp Richárd
Május 12. szombat 18.45–20.15 >> 3. em. Kistér
 A „Tibet újkori története” c. BBC-dokumentumfilm (45’) levetítése, majd interaktív kerekasztal-beszélgetés Tibetről. A Sambhala Tibet Központ programja.
A beszélgetést vezeti: Szathmári Botond (antropológus-filozófus-történész, a buddhista főiskola tanára)
Szervező: Illés Gabriella
Kapcsolódó linkek és cikkek
Sambhala Tibet Központ oldalai
Tibeti Emigráns Kormány Hivatalos web-lapja
Tibeti Adminisztráció Központi Hivatalos web-lapja
Őszentsége a XIV. Dalai Láma hivatalos web-lapja
Független Információs Hírszolgálat
Tibet történetéhez
Tibet.lap.hu oldalai
Május 12. szombat 19.15–20.45 >> 2. em. Előadótér
"Határmezsgyén" blokk
Érinteni kívánt tervezett témák, kérdések:
– A globális nevelés és a társadalomtudomány összefüggéseinek átfogó bemutatása, felvezetése.
– Mit értünk Globális nevelés alatt? Európai kontextus és gyakorlat. (tolmáccsal).
– Melyek a globális nevelés hazai relevanciái, hogyan tudjuk ezt értelmezni?
– Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, ha ezt Magyarországon akarjuk alkalmazni?
Szervező: Barta Géza és Blahó Györgyi
Moderátor: Blahó Györgyi (Anthropolis)
Résztvevők:
Barta Géza (antropológus, középiskolai tanár, Anthropolis GE tankönyv főszerkesztő),
Franz Halbartschlager (Südwind Agentur, szakértő az Anthropolis GE munkájában),
Viczián Zsófia (társadalomismeret tanár, Anthropolis GE tankönyv szerző ),
Galba Márta (középiskolai tanár).
Május 12. szombat 12.30–14.00 >> 1. em. Nagytér
A program célja, antropológia és fejlesztés kapcsolatában rejlő lehetőségek illetve kritikák bemutatása meghívott előadók tapasztalaton alapuló esettanulmányain, illetve véleménycseréjén keresztül.
Az antropológia és fejlesztés tárgyköre egyre több módon mutatkozik meg tudományunkban. Miért van az, hogy míg egyes antropológusok fejlesztési projektekben tevőlegesen kiveszik a részüket, mások a fejlesztés kritikájával élnek? A program célja az alkalmazott antropológia fejlesztési programokban való módozatainak bemutatása és a meghívott előadók véleményének ütköztetése.
Meghívott előadók:
Dr. Fodor Erika (szakmai főtanácsadó, Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Együttműködések Főosztálya)
Blahó Györgyi (HAND Szövetség, Anthropolis),
Szilasi Ildikó (afrikai fejlesztési programok tapasztalatai, development anthropology)
Moderátor: Baranyai Berill
Tolmács: Barcza Zoltán
Szervező: Szilasi Ildikó
Május 12. szombat 14.15–15.30 >> 2. em. Előadótér
Kerekasztal-beszélgetés a kulturális antropológiai, illetve egyéb társadalomtudományi megközelítések és a biológia kapcsolatáról, ellentmondásairól, vitáiról, a kultúrakutatás tükrében.
A természet- és a társadalomtudományok között egyaránt találhatunk az emberi közösségekkel foglalkozó tudományos kutatásokat. A kutatási módszerek és megközelítési módok azonban sokban különböznek, és arra is van példa, amikor az egyik megközelítés komoly kritikával illeti a másikat.
A kerekasztal-beszélgetés az alábbi, elgondolkodtató és vitára serkentő témákat próbálja meg körüljárni:
- az emberi természet biológiai és kulturális meghatározottsága;
- csoportos és egyéni viselkedési formák, viselkedési stratégiák;
- az ember és az őt körülvevő természeti környezet viszonya, determináltsága; biológiai evolúció - kulturális evolúció;
- vitatott kutatási módszerek, etikai kérdések.
Meghívott vendégek:
Borsos Balázs (néprajzkutató, geológus) Csányi Vilmos (etológus), Sárkány Mihály (néprajzkutató, kulturális antropológus)
Moderátor: Barta Géza (biológia-földrajz szakos tanár, kulturális antropológus)
Szervező: Barta Géza és Gallasy Katalin
Május 12. szombat 16.00–17.30 >> 1. em. Nagytér
Hogyan segíthet a könyvkiadás és a média az antropológiai szövegek népszerűsítésében? Kikhez szólnak és kikhez szólhatnának a mai antropológiai kutatások? Televíziós-médiás-könyvkiadási kerekasztal a kulturális antropológia mint tudásterület könyvkiadási, tudásforgalmazási esélyeiről, piacáról, nehézségeiről.
Szervező: Halmos Ádám és A. Gergely András (antropológus, könyvkiadó)
Kapcsolódó link:
A Nyitott Könyvműhely Kiadó Antropológiai kiadványai
Május 12. szombat 16.15–17.30 >> 2. em. Kiállítótér
A mókuskerék kijárata – Horváth Balázs dokumentumfilmje a magyarországi ökofalvakról
A zöldeknek nevezett emberek egy része úgy véli/vélte, hogy jelenlegi életvitelünk egészét kell megváltoztatni ahhoz, hogy valóban sikerüljön elkerülni a nagyobb katasztrófákat. Az így gondolkodók közül sokan úgynevezett ökofalvakba költöznek, és ott kísérleteznek egy környezetkímélőbb életmód megfogalmazásával, kialakításával. Ilyen ökofalvak hazánkban is működnek, az 56 perces film ezek életébe ad betekintést egy interjúlánc segítségével.
A film érdekes lehet mindenki számára, akit foglalkoztatnak az alternatív életmódok, környezettechnikai kísérletek, a környezeti nevelés, a jövő nemzedékek sorsa, a történeti ökológia…
Szervező: Gondos Gábor és Szentesi Balázs
A beszélgetés résztvevői:
Gondos Gábor - a film egyik riportere, kulturális antropológus, környezetvédelmi újságíró
Horváth Balázs - operatőr, művelődésszervező, a Zöld Fiatalok Egyesület alapító tagja
Moderátor: Szentesi Balázs
Kapcsolódó cikkek és linkek
Természtes Életmód Alapítvány
Gaia Ökológiai Alapítvány
Pacsérvisnyei Kecsketanya Honlapja
Gyűrűfű Ökofalu
Visnyeszéplak oldalai
Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm
Ökoszolgálat
Ökológiai
Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány
Zöld Fiatalok Egyesülete
Zöld Akció
Ökotárs Alapítvány
Május 12. szombat 17.30–19.00 >> 2. em. Előadótér
Érdek- és értékütközések blokk
Tematikus műhelyek, szituációs játékok, beszélgetések
Szervező: Szász Antónia
.
 Kerekasztal-beszélgetés
Létezik-e még a klasszikus értelemben vett falu? Van-e a lokális kötöttségeknek jellemzően falusi formája, beszélhetünk-e a faluról mint közösségről? Kik lakják ma, vagyis mi a jelentősége a kontinuitásnak és a mobilitásnak? Milyen a viszony az „őslakosok” és az újonnan betelepülők vagy a turisták között? Mennyire mélyültek el a szociális, etnikai vagy egyéb törésvonalak? S mindezekre a kérdésekre milyen válaszok adhatók az antropológia nyelvén?
Résztvevők: Bali János, Kemény Márton, Kiss Márta (antropológusok), Schwartz Gyöngyi (néprajzkutató) és vendégeik
Moderátor: Bali János
Szervező: Kemény Márton és Kiss Márta
Május 11. péntek 15.30–16.50 >> 3. em. Kistér
 Műhelybeszélgetés
Mind több antropológus foglalkozik világszerte a globalizáció, a fenntartható fejlődés témájával, az alternatív életmódok, mikro- és makro társadalmi szintű stratégiák vizsgálatával. Mi most egyfelől a megújuló energiaforrások felhasználásának technikai hátterével, műszaki megoldásaival ismerkedünk meghívott vendégeink kalauzolásában, másfelől pedig a téma társadalmi vetületével. Környezetünkben, ugyanis, annyi megújuló energia található, amennyi energiaszükségleteinket képes kielégíteni, ám ezek kiaknázását a technikai problémák mellett főleg a régi szemlélet és a rövidtávú haszonszerzésből fakadó ellenérdek akadályozza.
Meghívott műszaki szakemberek: dr. Szász Gábor és Végh Ferenc - gépész- és villamosmérnök
Moderátor: Kármán Erika (kulturális antropológus, környezetvédő)
Szervező: Szász Antónia
Kapcsolódó linkek és cikkek:
 Megújuló energiaforrások - a műhelybeszélgetésről bővebben
Letölthető itt, PDF formátumban
Május 12. szombat 15.00–16.10 >> 3. em. Kiállítótér
 Műhelybeszélgetés
Beszélgetésünk a kultúrák közti érték- és érdekütközések kérdéskörét az időkezelés témáján keresztül közelíti meg. Szó esik majd a zsidó kultúra időkezelési módozatairól a szöveghagyomány és Rékai Miklós tereptapasztalatai alapján, és szó esik egy budapesti alternatív gimnázium tagjainak sajátos időkezeléséről Szentesi Balázs tereptapasztalatai alapján. Ezek mellett szót kerítünk az iparosodott és egyes nem iparosodott világok tagjainak időkezeléséről (magyarországi cigányok, Spanyolországban élő afrikai bevándorlók), és természetesen arról, hogy hogyan is néz ki, amikor eltérő időkezelési stratégiával rendelkező kultúrák tagjai találkoznak egymással.
A beszélgetés alatt elhangzó, különböző kultúrák életéből kiragadott apró részletek alkalmasak arra, hogy bemutassuk, miként válik egy látszólag technikai jellegű kulturális sajátosság – az időkezelés mikéntje – pozitív vagy negatív értékké, illetve az egyén és a közösség identitásának részévé. Terítékre kerülnek a lineáris és a ciklikus idő problémái éppúgy, ahogy az időmérés, a munkakultúra és az etnicizált kulturális jegyek témái, vagyis a modern antropológia húsbavágó kérdései.
A beszélgetést annak reményében folytatjuk, hogy végül a jelenlévők maguk is becsatlakoznak majd saját tapasztalataikkal, meglátásaikkal.
Résztvevők: Rékai Miklós (néprajzkutató), Szentesi Balázs (antropológus)
Szervező: Szentesi Balázs
Kapcsolódó linkek és tanulmányok
A megfoghatatlan idő. Tanulmányok.
Rékai Miklós: Az idő a zsidó kultúrában, In: Fejős Zoltán (főszerk.), Granasztói Péter, Szeljak György, Tasnádi Zsuzsa (szerk.): A megfoghatatlan idő. Tanulmányok. (Tabula könyvek 2.) Néprajzi Múzeum,
Budapest, 2000.
Május 12. szombat 15.20–16.45 >> 3. em. Kistér
 Témáink: Konfliktusforrások. Városvédelem, régi városrészek vs. új beruházások, városi közlekedés. A konfliktusrendezés lehetőségei. Civil önszerveződés.
Az érdek- és értékütközések miből fakadnak és miképp manifesztálódnak a társadalomban? Mindez miért antropológiai téma? S mit adhat hozzá a kulturális antropológia az erről folyó diskurzushoz? Hogyan történik a konfliktusok kezelése a különböző szférákban (állami, önkormányzati, civil, egyéni); s miből fakad a különböző felek fellépésének ereje? A konfliktusok milyen szakadásokat és új összefogásokat indukálnak? A civil önszerveződés, mint az értékkifejezés és érdekérvényesítés eszköze: Milyen hatékonyságú? Milyen változás tapasztalható a problémakezelés eszközeiben, a közelebbi és távolabbi célokban, az érdekérvényesítésbe bevontak és bevonódottak körében?
A beszélgetés résztvevői:
Bihari László (újságíró /NOL/, a Barát utcai kezdeményezés koordinátora),
Niedermüller Péter (antropológus),
Várady Tibor (jogász, Védegylet / Humanista Mozgalom)
Lányi András (író, publicista)
Moderátor: Csillag Gábor (antropológus; Zöld Fiatalok Egyesülte - ZöFi)
Szervező: Csillag Gábor, Szász Antónia
Kapcsolódó linkek:
Zöld Fiatalok Egyesülete
Védegylet
Május 12. szombat 19.30–21.00 >> 1. em. Nagytér
Workshop-ok
 A workshop konfliktushelyzetek eljátszása, átélése révén kíván saját-élményt nyújtani ahhoz, hogy szembesüljünk a konfliktusok forrásaival, és kulturális különbségekre adott reakciókkal: előítéletekkel, sztereotípiákkal, viselkedésmódokkal és -stratégiákkal.
Vezeti: Szász Antónia
Szervező: Szász Antónia
Május 11. péntek 14.00–15.15 >> 3. em. Kistér
 Elbeszélő, megszólító erő a térben; a kiállítási terek antropológiai funkciói. Megőrizni valamit abból, ami mégis múlik, hogy lehet?
Workshop.
Vezeti: Vörös Júlia
Szervező: Vörös Júlia
Május 11. péntek 17.00–18.30 >> 3. em. Kistér
 A 2001-es, AIDS-gyógyszerekkel kapcsolatos bírósági tárgyalás szimulációja és megbeszélése.A workshop témái: A HIV/AIDS és a gyógyszerek elérhetősége. Hogyan lehetséges az olyan helyzetek megoldása, ahol eltérő érdekek és értékek, illetve különböző jogok ütköznek össze? (licence-jog vs. élethez való jog)
Vezeti: Szász Antónia
Szervező: Szász Antónia
Május 12. szombat 12.00–13.10 >> 2. em. Kiállítótér |
