„Egység a különbözőségben” - Betekintés a magyarországi bahá’í közösség életébe

              1995 őszének egyik délutánján különös meghívást kaptunk. Férjem, munkaköre révén egy vacsorára kapott invitálást. Amikor a meghívók személyéről kérdeztem, elbizonytalanodott, és határozatlanul csak ennyit tudott mondani: „Egy svéd házaspár…, valami bahiák…, nagyon kedvesek…és az egész családot várják."

Bahiák…bahiák…, kutattam az emlékeim között, de néhány ezoterikus bolt lila cégtáblájának elővillanásán túl nem jutottam.

A vacsora nagyon jól sikerült. Kivételes tapasztalat volt számomra, hogy a vendégek nagy része roma volt. Ilyen rendezvényen azelőtt sohasem voltam. Beszélgettünk, cigányzenészek húzták a talpalávalót, főleg a gyerekek nagy örömére. Lassan-lassan kiderült, hogy itt tulajdonképpen valami vallásról van szó.Szóba került egy Bahá'u'lláh nevű ember, aki az 1800-as években élt Perzsiában. Egy miniszter családjához tartozott, de fél életét börtönben töltötte. Megpróbáltatásainak oka az volt, hogy nem átallt olyan elveket vallani, miszerint minden ember egyenlő, a nők egyenjogúak a férfiakkal, a nemzetállamok szerepe átértékelődik, a határok idővel eltűnnek, világkormány felállítására lesz szükség….  Igazán különös…Rémlik, tanultuk, hogy az arab kultúra valamikor réges-régen fényes csillagként ragyogott, hatása a középkori Európa fejlődésére meghatározó. Kiváló arab és perzsa (vigyázat, nem szabad az arabot és a perzsát összemosni, összekeverni, mindkét kultúra képviselője zokon venné) tudósok, Ibn Sziná az orvoslás, a filozófia terén, Ibn al-'Arabí, al-Ghazálij ontológiai elmélkedései, Rúmi és Firdauszí költészete, vagy a madarak hősies útját a lélek viharaiban megéneklő Farid ad-dín 'Attár nyomai máig fellelhetők. Az arab világ, és Perzsia kétségkívül virágzott. De a 19. század? A hajdani dicsőség fénye szétporladt, egyre mélyebb és mélyebb a sötétség. Ide születik Bahá'u'lláh…Igen… Ez a Bahá'u'lláh és az elvei nem illenek számomra a 19. századi Perzsia képébe. Hogy is van ez???