Vidék és város összehasonlítása Indiában Dr. R.N. Sharma tanulmánya nyomán (I.)

Igen nehéz feladat vidék és város összehasonlítása. Pontosan ez mondatta Gist-tel és Halbert-tel, hogy „A jól ismert dichotomia vidék és város között sokkal inkább tekinthető valamiféle teoretikus koncepciónak semmint a közösségi élet puszta tényein alapuló különbségtételnek.” E két fogalom megkülönböztetésének és összehasonlításának nehézségei a következők: 1. Nincs semmiféle univerzális definíció sem a „város” sem pedig a „falu” fogalmakra. A fő probléma, mely megnehezíti a falvak és városok közötti különbségtételt az az, hogy nem létezik semmiféle univerzális definíció sem a város, sem a falu fogalmaira sem. Valójában nem lehet megmondani hol is ér véget a falu, s honnantól kezdve beszélhetünk városról. Ha Bombay-től néhány kilométerre épül egy vár arra nem mondhatjuk, hogy a városban van. Ha egy város központjának a hangulata falusias, attól még nem lesz faluvá. Minden országban más és más esetben nevezünk egy települést városnak és falunak. Így például, városról beszélhetünk, ha Franciaországban egy település lélekszáma meghaladja a 2000 főt, Amerikában a 2500 főt, Indiában az 5000 főt, Japánban a 30 000 főt. A dolog másik oldala az, hogy nem csak a populáció függvénye, hogy mikortól beszélhetünk városról. Sok más tényezőt is figyelembe kell venni, de valójában, egyöntetű definíció máig nem született város és falu különbségtételére. Ahogy Bergel fogalmaz:”Úgy tűnik mindenki tisztában van azzal mi is az a város, de valójában senki nem tud mindent kielégítő definíciót adni erre a fogalomra.” 2. Nincsenek fokozati különbségek falu és város között. Valójában falu és város között a különbség nem annyira fokozati, sokkal inkább olyan tények függvénye, melyek nehezen definiálhatóak. Minden falu hordozza a városok sajátságait bizonyos mértékben, csak úgy, ahogyan minden városnak is vannak a falvakra jellemző vonásai. Maclaver és Page helyesen látja mindezt, mikor így írnak:”A kettő között nehéz megállapítani hol húzódik az a határ, melytől kezdve városról beszélhetünk.” 3. Egy város és egy falu környezete különböző. Egy város és egy falu környezet nem ugyanolyan. És, egy város esetében a környezetek sokfélesége fedezhető fel. Akkor tehát hogyan különböztetheti meg valaki a várost a falutól? A sokféle környezet közül melyiket vethetjük össze a falu környezetével, melyik az, melyet kiválasztva hiteles következtetésre juthatunk városokat és falvakat összevetve? 4. A város és a falu is változik. Egy újabb nehézség egy univerzális definíció megalkotásában, hogy a falu és a város is folyamatosan változik. Egyik hatással van a másikra. Az iparosítás a falvakat teljes mértékben megváltoztatta, s ez a változás a mai napig folyamatosan tart. Ezen állandó változások közepette igen nehéz megmondani, hogy egy település mikor lépi át a falu kategóriáját és lesz várossá. Ha csak két gyakran használt különbségtevő tényezőt veszünk a korábban használtak és beváltak közül, mint az elektromos áram használata vagy az oktatás, belátható, hogy ezen tényezők hasznossága a gyors fejlődés és átalakulás mellett egyre csökken. Ha a születések arányát vagy a családszerkezetet vizsgálnánk, ugyanezt tapasztalnánk.