Antropológiai módszerek alkalmazása a településfejlesztésbenAntropológiai módszerek alkalmazása a településfejlesztésben

           1999 óta dolgozom a térség- és településfejlesztési "szakmában". Tapasztalataim szerint több antropológiai módszer jól használható lenne a településfejlesztésben, ám a gyakorlatban kevesen és ritkán használják. Jelen gondolatmenet két részből áll: az első azt mutatja be, hogy mikor és tudásunk mely részét hasznosíthatjuk (ti. mi, antropológusok) a fejlesztések során, a második pedig azt, hogy a fejlesztések során miért alkalmaznak olyan ritkán antropológusokat.

Település-, területfejlesztés és -rendezés: hol lehet helyet szorítani a társadalomkutatóknak? 

           A mindennapi gyakorlatban a települési és területfejlesztési szakmában háromfajta feladatról szoktunk beszélni: koncepcióalkotás, rendezés és fejlesztés. Tekintsünk el most attól, hogy Franz Boas felbukkanása óta mi, kulturális antropológusok a "fejlődés" szótól egyébként is fázunk, és fogadjuk el, hogy a fejlődés és a fejlesztés az EU politikájának alapvető fogalmai. A fejlesztési politikák védelmére jegyezzük meg, hogy értelmezésükben a fejlődés minőségi jellegű is lehet, nem csak mennyiségi (de minden esetben elvárt, hogy a gyarapodás igazolható legyen mérőszámok, indikátorok alapján). A kérdés az: hol és hogyan lehet szükség a fejlesztő szakmában, ebben a gyorsan növekvő munkaerő-piaci szegmensben társadalomkutatókra, konkrétabban az antropológusokra?
           A települési fejlesztési koncepció hosszú távra szóló, stratégiai dokumentum, amely a település vagy térség jövőképének (helyzetfeltárás, célok, célcsoportok, cél-elérés stb.) felvázolásával mind a rendezési feladatoknak, mind pedig a fejlesztési elképzeléseknek utat, irányt szab. A koncepciót széles körű társadalmi egyeztetés alapján, konszenzussal kell(ene) elkészíteni és elfogadnia az önkormányzatnak. A "társadalmi egyeztetés" módszereit közelebbről senki és semmi nem határozta meg, de a kulturális antropológia eszköztára természetesen beleférhet(ne). A gyakorlatban a koncepciót megalapozó kutatások nem mindig törekedhetnek a teljességre, általában ésszerű kompromisszumokat kell kötni a kutatás mélysége, költségei és időtartama között.

A teljes szöveg letöltése...