Etno-esztétikai jegyzetek - az univerzálékról, a művészeti stílusról, a törzsi művészetről, a szimbólumok vizsgálatárólEtno-esztétikai jegyzetek - az univerzálékról, a művészeti stílusról, a törzsi művészetről, a szimbólumok vizsgálatáról

           Felvetődik a kérdés: léteznek-e etno-esztétikai univerzáliák? Ezt többek között Anderson (1979: 196) érintette, és alaposabban Reck (1992) vizsgálta. Utóbbi szerző filozófiai és pszichológiai alapon veti el az egyetemes esztétikai ideák létét. Egy helyütt így fogalmaz (1992: 103): „Az esztétikai univerzáliák terén egy szkeptikus funkcióelméletet a következőképpen lehet összefoglalni. Nincsenek esztétikai univerzáliák."

Ha filozófiailag egyet is értünk ezzel az állásponttal, különböző kultúrák konkrét vizsgálata alapján állíthatom, hogy a változás esztétikája legalább is folyamatában eredményez univerzáliákat, különben miként tudnánk megkülönböztetni pl. az afrikai, amerikai vagy ausztráliai (múlt századi vagy század eleji) törzsi művészetet az új fejleményektől, mint a „repülőtéri" művészet vagy a modern képzőművészet. Teljesen nyilvánvaló, hogy a harmadik világban, a nyugati civilizáció expanziója eredményeként megszűntek vagy átalakultak az ún. törzsi kultúrák (és művészetük), és egy új civilizációs folyamat keretében elkülönült a hagyományos (törzsi) kultúra az új kulturális jelenségektől. Ezeknek a kialakulásával új etno-esztétikai kategóriák is létrejöttek – és ezt kétségtelenül egyetemes folyamatnak kell tartanunk.

Az etnológiai-antropológiai gyakorlat is azt mutatja, hogy minden egyes – a maga teljességében kutatott – kultúra „felmutat" általánosítható tanulságokat: minél több konkrét esettanulmányunk (monográfiánk) van, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy eljussunk valamiféle szintézisig.

Mindenesetre utóbbi gondolatok alapján, legalább is munkahipotézis szintjén keresnünk kell etno-esztétikai fogódzókat, hogy megkülönböztessünk az egyesre és az általánosra vonatkoztatható kritériumokat.

A teljes szöveg letöltése...