Keresett identitás, fekete/fehérben. Kembe Sorel-Arthur kötetérőlKeresett identitás, fekete/fehérben. Kembe Sorel-Arthur kötetéről

Lehet-e afrikai magyarként itt élni, vagy magyar afrikaiként ott befogadásra lelni? S mi történik, ha sem itt nem elég fehér, sem ott nem elég fekete a személy(iség)? S mi akkor, ha színessége és identitáskeresése itt is, ott is több mint sikeres, több mint látványos…?
           A válasz csak részben kínálkozik egyetlen műben, de ebben az opuszban legalább megannyi és számos árnyaltabb felelet-kísérlet is van. A mostani könyvhéten (2011) „tálalták" Sorel önéletrajzi könyvét, bemutatója alkalmával a Vörösmarty téren esti gulyás-partyval és négercsókkal, vörösborral és afrikai dobzenével. Rajcsúr az éjben, hajcihő a médiának, egy harsányan felvonultatott én-regény, nemzeti színbe maszkírozva, hovátartozási dilemmákkal és reménytelen sorsdöntésekkel…
            „Köszönöm, hogy elolvasták ezt a könyvet! Már megérte megírni! Ugye emlékeznek arra, amikor arról írtam, hogy Snem ment bele mindenféle ostobábbnál ostobább sajtómegjelenésbe, mert nem volt mit eladnia vele? Hát, most legalább már van…" – szól a bevezető fejezetekben föltett kérdésre adott replika a kötet utolsó szöveglapján (216. old.). A mindvégig egyes szám harmadik személyben szóló sztorizás ekként a múlt képtelenségeit a jelen másságának reményével zárja, szinte önmagának bizonyítva: „A múltat már nem lehet visszacsinálni, ezért a múlt hibáiból tanulva talán ma tudunk tenni annak érdekében, hogy a jövőben gyermekeink már ne éljenek át hasonló helyzeteket" (7. old.). Részkérdés persze, s talán hamis is, hogy ha a kötet egészén végigvonul a „niggerezés" és burkolt vagy szánalmasan nyílt rasszizmus-légkör, akkor a főszereplő tanmeséjén, kalandos énfejlődésén túl mégis mi lehet, ami a féltudatlan olvasónak vagy a sztárportrékra éhes szájtátiaknak szóló üzenetként mintegy mégis „átjön" a Szerző szándékából a „jobb jövő" nevében…? Másképpen szólva, de a kötetcím gusztus-függő dilemmájára formált analógiával: a gulyásleves az egyiket, a négercsók a másikat lakatja jól, s nemigen marad, aki a kettőt egyszerre fogyasztja majd.

A teljes szöveg letöltése...