Identitáskeresők az ír szigeten - Szelidülhet-e a nacionalizmus nemzeti identitássá ?

Egy másik ír, legalábbis apai ágon ír származású, kelet-afrikai születésű filozófus, újságíró, John Ardagh szintén e két embercsoport összehasonlításával indítja Ireland and the Irish c. könyvét[1]. Ő azonban kicsit máshova helyezi a hangsúlyt. Azon elmélkedik, hogy az írek erős identitástudata, egyedülállóságuknak (uniqueness) tudata miből táplálkozhat. Míg szerinte a zsidó népnek több etnikai, vallási igazolás áll rendelkezésére különlegességének alátámasztására, honnan merít érveket az ír, aki csak egy a sok kelta nép közül, vagy egy a katolikus országok népes táborában szerte a világon. Felsorol lehetséges magyarázatokat, miszerint 800 évig védték rendületlenül kultúrájukat, identitásukat az angol gyarmatosító hatalommal szemben, ami már önmagában büszkeségre adhat okot, vagy a kis sziget fekvése Európa szélén, dacolva a széles Atlanti-óceánnal, mely akár az előzőek szimbolikus megjelenítése lehet, vagy talán „a kelták misztikumra hajlamos génjei" a felelősek az írek különlegesség-tudatáért. Mindenesetre egyik válasz sem kielégítő, így a továbbiakban arra tennék kísérletet, hogy mélyebb elemzésnek alávetve a kérdést, valamennyivel közelebb kerüljünk az „ír rejtély" megoldásához.

Az elmúlt években az ír kultúra divatja nemcsak Magyarországon, de az egész világon elharapózott. Bár nálunk sok rajongó a kocsmazenén és a kedvelt ír italokon kívül nem sokat tud az írekről, egyre több táncház nyílik, s az ELTE is pár év óta lehetőséget biztosít egy program keretében arra, hogy az érdeklődők előadásokat hallgassanak az ír kultúráról. Az Ír-Magyar Baráti Szövetség (ismertebb nevén HIFA) már 1990-es évek közepétől szervez különféle kulturális rendezvényeket, konferenciákat Írországról.

Vajon mi fogja meg a magyar embereket (túl azon, hogy finom a sör, és jó a zene) Európa e másik végének kultúrájából, lakóinak gondolkodásmódjából, életviteléből? S milyennek látják őket közvetlen szomszédaik, az angolok? Valamint mindezekkel összehasonlítva, miképpen határozzák meg ők saját magukat a világban? A kérdések megválaszolásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a több évtizede, vagy akár több évszázada húzódó konfliktust, ami erősen rányomta bélyegét a szigetre. A dolgozat e konfliktusokon való továbblépés egyik kulcspontjának tekinti az identitás problémáját.

A Magyarországról érzékelhető viszonylag szűk információtartomány kitágult, átszíneződött, s több helyütt alapos felülvizsgálatra szorult több hónapos kinn tartózkodásaim alatt. 2000 nyarán immár harmadik alkalommal jártam az ír szigeten, s mint az első két esetben is, túlnyomórészt Írországban (Ír Köztársaság) kutattam, s csak napokra utaztam át Észak-Írországba. Elemzéseim többnyire tehát a sziget déli részén élő írekre összpontosítanak. A nyár azonban a fesztiválok ideje Írországban, ahol bőven nyílik az embernek alkalma északírekkel is találkozni.

Ezen élmények hatására a címben megnevezett identitáskeresők kifejezést nemcsak a szigetlakókra értem, hanem saját magamra is. Mint vizsgálódó antropológusra, aki próbálja együtt keresni a válaszokat egyrészt a vizsgált személyek kérdéseire azonosságtudatukról, másrészt a saját személyét érintő hasonló problémákra. A cím bővebb magyarázatára az írás végén még kitérek.

Mint sok más, hasonlóan égető problémáról, erről is könyvtárakat írtak már össze. Meg sem kísérelhetem e dolgozat szűkre szabott keretei között, hogy valamennyi megközelítésre kitérjek. A nacionalizmus vagy a nemzeti identitás kérdése nemcsak az ír sziget határain belül jelent napjainkban komoly kihívást a tudóstársadalom számára. Nálam jóval nagyobb szakértelemmel bíró tudósok sem voltak azonban képesek kielégítő választ nyújtani a probléma megoldása tekintetében. Magam is csak arra vállalkozhatok, hogy kíváncsiságtól vezérelve, a rendelkezésemre álló olvasmányok és élményeim alapján elgondolkozzam a kérdésen, s látásmódommal sajátosan fűszerezve hozzáadjam e pár oldalt a tengernyi irodalomhoz, amely e témáról született.

A sziget két része vizsgálandó problémánk szempontjából elválaszthatatlan. S mint később többször is látni fogjuk, a két ország között húzódó határ inkább szimbolikus. Ha az ember autóval hajt át Írországból Észak-Írországba, csak abból veheti észre, hogy már átért, hogy az úton megváltozik a felfestés, s a táblák már nem kilométerben, hanem mérföldben adják meg a távolságot. Az emberek egy csoportjánakszüksége van erre a határra, míg egy másik csoport kapcsolatai, történelme, kultúrája ezer szállal szövi egybe a sziget két részét. Hogy kikből állnak ezek a csoportok, jóval bonyolultabb, mint az egyszerű katolikus-protestáns felosztás. Ki tartja magát írnek, ki északírnek, vagy inkább britnek, ezeken a kérdéseken maguk az érintettek sem mindig képesek eligazodni. Nem kezdhetünk tehát semmiféle elemzésbe anélkül, hogy át ne tekintenénk röviden a térség történelmét, különösen, ami a sziget kettéosztásának kérdése körüli tényezőket illeti.