Magyarörmény - metainterjú Magyarörmény - metainterjú

         Két antropológiai interjút készítettem Gyergyószentmiklóson Buslig János bácsival, akit a legöregebb örményként ismernek városszerte. A gyergyószentmiklósi örmény közösség Erdély négy örmény központjának egyik legjelentősebbike, a szamosújvári, erzsébetvárosi és csíkszépvizi közösségek mellett. Az erdélyi örmények ősei az 1239-es tatár dúlás elől menekülve hagyják maguk mögött Anit, az egykori örmény fővárost, és kisebbnagyobb földrajzi kitérőkkel Moldvában telepednek meg – a XV. század elejére már virágzó kereskedelmet mondhatnak itt magukénak. Sokáig azonban nem lehet maradásuk: a moldvai fejedelemségekben erőszakos asszimilációnak vetik alá őket, kényszerítvén nyelvük és egyházi rítusuk, népszokásaik elhagyására, a görög szertartás követésére – az intoleráns politika ismét menekülést von maga után. A Gyergyószentmiklósra való betelepedés szórványosan már 1637-ben megtörténik, tömeges beköltözésre azonban csak 1668-tól kerül sor. I, Apafi Mihály fejedelem telepítéspolitikájának köszönhetően – amely az erdélyi népességcsökkenés kompenzálására és a gazdasági élet élénkítésére irányult – az örmények 1672-ben szabadalomlevelet kapnak a letelepedésre és szabad kereskedésre. Gyergyószentmiklósról rajzanak szét, létrehozva a többi erdélyi közösséget. Az elsődleges telepekről való későbbi kirajzással jönnek létre a szórványközösségek – a jelenség hosszú távon az örmény közösségek felbomlásához vezet. A XIX. század első felére kulturálisan és nyelvileg már teljesen asszimilálódnak a magyarokhoz – immár önként.
         Mit jelent ma örménynek lenni Erdélyben? A két beszélgetés között, amit Buslig János bácsival volt szerencsém folytatni, éppen annyi idő telt el, hogy az immár kilencvenedik évében járó öreg elfelejthette kérdezőjét: ezt kihasználva, mint naiv érdeklődő, ismét ugyanazokat a kérdéseket érintettem, ugyanabban a szelíd mederben próbáltam terelgetni a beszélgetést. Az elhangzott kérdéseket és válaszokat eredeti formájukban őriztem meg: így ha a két interjút egymásra vetítjük, talán hozzáférhetőbbé válik az a leszűkített világ, amely a három elemit végzett öreg számára saját örménységének világát jelenti, láthatóvá válnak az erővonalak, amelyek mentén e világ szerveződik.
         Az örmény (vagy inkább örménynek tudott) szövegrészeket fonetikusan jegyeztem le, úgy, ahogy éppen az adott esetben elhangzottak. A második interjú egyben filminterjú is – láthatólag Buslig János bácsit a kamera egyáltalán nem zavarta.

A teljes szöveg elolvasható az alábbi linkre kattintva: http://lato.adatbank.transindex.ro/index.php?cid=575

 

A teljes szöveg letöltése...