Sinkó Katalin: Megjegyzések a nemzeti formanyelv kérdéséhez (1873–1906)

Bali János: Helyünk Európában: A nemzeti önazonosság értelmezései és megfeleltetései egy futballmeccs alapján

Krasztev Péter: Back to the Torn Out Roots. Reflections on Vendetta in Contemporary Albania

Fotók: Füredi Zoltán, Fehrentiel Bernadett

' />
 

TANULMÁNYOK A NEMZET ANTROPOLÓGIÁJÁRÓL - Üdvözlő kötet Hofer Tamás 70. születésnapja tiszteletére (negyedik rész)TANULMÁNYOK A NEMZET ANTROPOLÓGIÁJÁRÓL - Üdvözlő kötet Hofer Tamás 70. születésnapja tiszteletére (negyedik rész)

Bevezető – (Be)köszöntő

E kötet, melyet Hofer Tamásnak 70. születésnapja alkalmából átnyújtunk, szándékát tekintve baráti-kollegiális és hallgatói-tisztelői üdvözlés kíván lenni. Mint már címében hordozva is mutatja, a tisztelgő írások nem törnek az ünnepelt életműve ellen – sőt, inkább megsüvegelik azt, továbbgondolják, kiegészítik és opponálják is részben, ám mindenképp lenyomatként hordozzák Hofer Tamás kutatói-oktatói hatását. Az írásokból kiolvasható tartalmi elemek egyik csoportja a definíciókat (olykor helyettesítő) folyamatok történelmi erőterét, a mítoszok, az emlékezet és a nemzetépítések tárgykörét járja körül. A második fejezet mindezt európai hagyománytérbe helyezi, egyúttal számos esetelemzéssel árnyalja. A harmadik blokk az itt- és ottlét, a kisebbségiség és migráció, a mozgásban is állandósult identitás-rétegek felől közelít, amit a nagyedik fejezet a szimbolikus szférák áttekintésével pontosít számos (jellegzetesen etnikus) térben. Az utolsó tematikus egység a tárgykultúra felől a mentális és etnikus szférák felé indul el, Tamástól úgyszintén nem túl távoli területre… Az egyes írások – ha éppen nem is tudtak a „hoferi" életműhöz közvetlenül kapcsolódni – legalább szellemi erőfeszítésük gesztusával erősítik meg a születésnapi üdvözés ünnepélyes voltát, továbbvitték a Tamástól sokszor látott rákérdezés módszerét a reflexió szintje felé, jelezve mindezzel az életmű intellektuális kísértéseire adható válaszok széles pástját, vagy akceptálva Tamás sokszor pajkos-ironikus interpretációit a létünket körülvevő jelenségekről. 
            Egyszerűbben szólva: hol a társadalmi nagyforma (Magyar népművészet, nemzeti múzeumügy képviselete, átányi falumonografikus gyűjtőmunka stb.), hol pedig a köznapi lét apró jeleinek (tárgyak és mértékek, értelmiségi szerepek, reprezentatív jelentések, szimbólumhordozók stb.) más közegben megvilágított funkcionalitása tér vissza a kortársi gondolkodásban… Megint másutt az európai etnológia hagyományainak, a történeti és kulturális antropológia nagyobb témaköreinek felbukkanása jelzi a kortárs kutatók munkáiban Hofer Tamás hatását, magatartását, tudósi attitűdjét, példájának követését. 
            Köszöntő alkalmával nem illik szárnyas szavakkal szóló méltatást írni a tisztelgő szerzők dolgozatairól. Többen is részt vettek volna a kötet megformálásában, sokan adakoztak volna szellemi termésükből, ha ez a kiadvány több időt, több támogatást és több szerkesztői figyelmet kap, s ha nem hisszük el hosszú időn át, hogy másutt és mások is üdvözlő kötet kiadásán gondolkodnak… Nem derült fény mindmáig e titkos tisztelők köreiről – mi pedig akkor is elkészítettük volna a magunk üdvözlő kötetét, ha a készülődők több másikat adnak az ünnepelt kezébe. A magunk gesztusa nekünk fontos volt, Hofer Tamás a mi körünkben is az, ami másutt is szokott lenni, de mások születésnapi szokásait nem kívántuk befolyásolni… Akik ígérték, hogy írásokkal szerepelnek, többnyire megtették, akik szintúgy szerettek volna csatlakozni, bizonnyal meg fogják tenni a megfelelő módon és időben. Nekünk annyi adatott, hogy megtegyük a legkevesebbet, amit baráti-szakmai gesztusként tehetünk. Nekem pedig annyi adatott, hogy a szerkesztői gyűjtőmunka mellett az üdvözlés szavait is beiktassam az írások elé.

Isten éltessen, kedves Tamás!

A. Gergely András

A negyedik rész tartalma - IV. Nemzeti és etnikus szimbólumok

Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Magyarság-szimbólumok egy értelmiségi minta tükrében

Sütő Levente L. –Bali János: Sírjelből magyarságszimbólum:  kopjafa-revival Erdélyben a '80-as évek közepétől napjainkig

Sinkó Katalin: Megjegyzések a nemzeti formanyelv kérdéséhez (1873–1906)

Bali János: Helyünk Európában: A nemzeti önazonosság értelmezései és megfeleltetései egy futballmeccs alapján

Krasztev Péter: Back to the Torn Out Roots. Reflections on Vendetta in Contemporary Albania

Fotók: Füredi Zoltán, Fehrentiel Bernadett

A teljes szöveg letöltése...