Az antropológia alkalmazhatóságának lehetőségei a városrehabilitációbana Magdolna-negyed kapcsán Az antropológia alkalmazhatóságának lehetőségei a városrehabilitációbana Magdolna-negyed kapcsán

Bevezetés

      A következő dolgozattal az a célunk, hogy bemutassuk az alkalmazott antropológia felhasználhatóságának lehetőségeit a városi terek szerkezetének és lakossági összetételének átalakítása és a városrehabilitáció során. Egy esettanulmány, a Magdolna-negyed felújításának összefüggésében tekintjük át az elméleti és gyakorlati lehetőségeket.
      A 2004-ben készült el Józsefváros 15 éves kerületfejlesztési stratégiája, mely javaslatot tett a kerület 11 önálló arculattal rendelkező területi egységre - ún. negyedekre - történő felosztására. A kerület a társadalmi és környezeti problémákkal legjobban terhelt negyedei a Magdolna-negyed és az Orczy negyed.
      A Magdolna-negyed a Józsefvárosban, Nagyfuvaros utca – Népszínház utca – Fiumei út – Baross utca – Koszorú utca – Mátyás tér által határolt terület. Józsefváros, és talán Budapest egyik legnagyobb kiterjedésű területe, ahol – a leromlott fizikai környezet, társadalmi-gazdasági elmaradottság, hátrányos helyzetű családok magas koncentrációja mutatható ki.
A területen magas a hátrányos helyzetű családok koncentrációja és a roma népesség aránya is. A társadalmi problémákat jelzi, hogy a kerületben itt a legmagasabb a munkanélküliség, és az iskolázottságot tekintve is itt a legnagyobb a lemaradás. A negyeddel kapcsolatos legfőbb városfejlesztési feladatok ezért a romló társadalmi folyamatok és a terület leszakadásának megállítása.

A teljes szöveg letöltése...