Zsidó karácsony - avagy zsidó családok karácsonyi szokásainak és identitásának vizsgálata

      A karácsony keresztény ünnep, ennek ellenére az ünnep megtartásának szokásait a Magyarországon élő asszimilált zsidók átvették, asszimilációjuk során a karácsony a zsidó identitás részévé vált. 2004-ben végzett kutatásom olyan emancipált, zsidó identitású – de a vallást nem tartó – emberekkel foglalkozik, akik beleszülettek és kötődnek a zsidó tradícióhoz, ugyanakkor átvették, és megtartják a karácsonyt is. A dolgozat tárgya a zsidó identitás szempontjából a karácsony, mint jelenség létjogosultságának felderítése és jövőjének vázolása is. A kutatás fő kérdése: hogyan és miért vették át a karácsony megtartását a zsidók és hogy az ünnep során mennyiben tartják a keresztény tradíciókat és mennyiben jelennek meg a zsidó hagyományok, a zsidó identitás. A teljességre törekedve szeretném elemezni, és végiggondolni, milyen magyarázatok születtek az ünnep megtartásának szükségességére, tehát melyek a jelenség mögött meghúzódó motivációk.  
     Feltételezésem szerint a zsidó családok esetében a karácsony ünneplésének redukált formájával találkozunk. Az ünnepi időszak nem ádventtől vízkeresztig tart, hanem kizárólag a karácsony előestéjére és karácsony napjára koncentrálódik. Továbbá az ünnep átértékelése, „saját formára alakítása" megy végbe, amely sajátosságokat mutat a többségi társadalom szokásaihoz képest. Ahol lehet, reflektálok az ünnepi viselkedés általános társadalmi tendenciáira és kiemelem a többségi társadalom szokásaihoz képest tapasztalható különbségeket.
     Figyelembe véve Connerton és De Vos megállapítását, mely szerint az egyén vagy csoport kulturális örökségébe beágyazódó etnikai identitás a tradíciók, kulturális szokások felől ragadható meg leginkább, az asszimilációs folyamat során, feltételezésem szerint, a karácsony megtartása a zsidó identitás részévé vált, tehát a jelenség mögött a zsidó identitás határainak elmozdulása figyelhető meg. Értelmezésem szerint a zsidó családokban megült karácsony az asszimiláció reprezentációja, a többségi kultúrához tartozás manifesztációja. 
     A kutatás foglalkozik az ünnep jövőjéről való gondolkodással. Vizsgálja, hogy vajon a zsidó családok karácsony ünneplése a zsidóság asszimilációja, vagy kulturális értékeinek megőrzése, azaz a disszimiláció irányába halad-e? Fontos kérdés, hogy a szocializáció – amelynek során a karácsony beépül, majd tudatosan továbböröklődik – a zsidó családokban folyamatos, vagy vannak családok, amelyeknél a folyamat megszakad, és az asszimilációs nyomás ellenére – vagy annak megszűnésével – visszatérnek zsidó hagyományokhoz?E kérdés megválaszolására azonban jelen publikáció szűk keretei között csak röviden térek ki.  Az aktuális helyzet mellett a kutatás foglalkozik még a téma társadalomtörténeti hátterével is, bemutatva a karácsony jelentésének és megítélésének változását az idők folyamán és a karácsony értelmezését a zsidó hagyományban. A kutatás kitér a hanuka szimbólumrendszerére, és a két ünnep közös jellemzőire, ezeket a témákat azonban e publikációban terjedelmük miatt itt nem közlöm.