A harcos teste: a test határainak értelmezési lehetőségei a küzdősportban és a full contact küzdelem mint kommunikációA harcos teste: a test határainak értelmezési lehetőségei a küzdősportban és a full contact küzdelem mint kommunikáció

A „tér” fogalma mindannyiunk számára egyértelmű. Vagy mégsem? Pedig mindannyian használjuk. Csak éppen másképp? Mit értünk „tér” alatt? Mik rajzolják körül azokat az értelmezési kereteket, amikben vagy amik segítségével a „teret” vagy „tereket” meghatározzuk? Tekinthetünk-e például úgy az emberi testre, mint „térre”, ahol (vagy amiben) a biológiai-fiziológiai folyamatok mellett szubjektív lelki és mentális folyamatok is zajlanak? Hogyan válik megragadhatóvá, felfoghatóvá és mindenki számára értelmezhető az, ami az egyénre jellemző (vagyis ezek a szubjektív folyamatok)? Ezzel a rövid írással most arra próbálok fényt deríteni, hogy ezek az egyénileg megfogalmazott és tapasztalt folyamatok milyen tényezők hatására tárgyiasulnak, objektiválódnak tér-érzetekként, tér-élményekként és egyáltalán beszélhetünk-e róluk általánosságban, hiszen ahány ember, annyiféle a tapasztalat is! Mindezt a harcművészetek és küzdősportok oldaláról szeretném megközelíteni. S ha már küzdelemről, „térről” és testről beszélünk, olyan izgalmas kérdésekre kereshetünk választ, mint hogy van-e határa a fizikai teljesítőképességnek és teherbírásnak? Valóban „minden a fejben dől el”? Meddig elég a tudat, a lélek, az akaraterő és a „szívvel” való küzdelem és kitartás fizikai korlátaink megdöntésére? Vagy éppen ezek azok az erők, amikkel adott pillanatban és helyzetben megkérdőjeleződik és értelmét veszti a „lehetetlen” fogalma? Hol van az elérhető maximum? Létezik-e egyáltalán? Hogyan állapíthatunk meg konkrétumokat, ha – „személyre szabottsága” és a körülményektől való meghatározottsága miatt – eleve relativista szemlélettel kell közelítenünk felé?

A következő sorok az MMA (mixed martial arts) vagyis kevert harcművészet – másik ismert nevén ketrecharc – és általánosságban a küzdősportok felől közelítik meg e kérdést, méghozzá úgy, hogy a harcos testét mint fizikai és mentális teret, illetve fizikai és mentális folyamatok színterét határozzák meg. S ha beszélhetünk „térről” vagy „terekről”, úgy „határpontokról”, „határértékekről” is, nem csak a saját testtel kapcsolatos fizikai és mentális határok vonatkozásában, de a „Másik”, az ellenfél „határait” és „tereit” illetően is. E kettő kölcsönhatását és egymás általi meghatározottságát legfinomabban és legegyértelműbben a két versenyző közti küzdelem képes ábrázolni, amit éppen e kölcsönös jellege miatt a kommunikáció egy különleges, szimbolikus formájaként igyekszem majd jellemezni, összefüggésben egy másik érdekes kérdéssel, a küzdőtávolsággal.

A teljes szöveg letöltése...