Bassam Tibi - A vallás politizálása. Biztonságpolitika az iszlám fundamentalizmus jegyében

   "A hidegháború kettéosztott világának eltűnésével és a kétpólusosság végével a vágyott világbéke nem érkezett meg. Új konfliktusok és új erők – mindenekelőtt fundamentalizmus és etnicitás – váltak észlelhetővé. Szüksége van a világpolitikának a feltűnt változások között új biztonsági felfogásra? Annak ellenére, hogy ma más világpolitikával van dolgunk, nem minden politikus és szakértő válaszol erre a kérdésre világos „igen"-el; sokan vélik, hogy a fundamentalizmus egy átmeneti, tisztán napi politikai ügy. Eközben minden aktuális nemzetközi konfliktus a világban vagy a fundamentalizmussal, vagy az etnicitással, vagy mindkettő keverékével, az etno-fundamentalizmussal van kapcsolatban. A régi biztonsági politika gondolkodásmintái nem bírnak ezekre az új kihívásokra megfelelő választ adni.

A fundamentalizmus és biztonsági politika között tehát összefüggés van, miközben ennek kapcsán nem az iszlámról, mint vallásról van szó. Az iszlámmal, mint vallással párbeszédet lehet folytatni, az iszlám fundamentalizmus ezzel szemben a biztonsági politika eszköze. Az iszlám egy világvallás, melynek képviselői a világ lakosságának ötödét (1,3 milliárd ember) teszik ki, az iszlám fundamentalizmus esetében egy politikai mozgásról van szó, amely a vallást nemvallási érdekekre használja fel és visszaél vele.

Kiindulva az iszlám és az iszlamizmus közötti különbségtől és az utóbbi vallási fundamentalizmusként való meghatározásától és attól a meggyőződéstől, hogy a fundamentalista mozgások az egész világot érintik, a következőkben négy gondolkodási utat kell kifejleszteni, kidolgozott tételekkel ellátva."