Szakrális kommunikációs formák a posztmodern társadalmakban - Antropológiai közelítések Császi Lajos A média rítusai című munkájához
Császi Lajos A média rítusai című értekezése elsősorban kommunikációelméleti szakszövegként tűnik fel, ám hamar levetkőzi azt a benyomást, hogy kizárólag szűken vett tárgyterületén lehessen értelmezni. Tudományelméleti alapvetés, hogy „végül minden mindennel összefügg", legalábbis az egyes nagy tudásterületekhez sorolt diszciplínák tekintetében, és ezek szétválasztása inkább csak egy, a tárgyalhatóságukat szolgáló kötelező rendszerezés, mint merev elkülönítés. Császi Lajos munkája azonban nem ez alapján mutat túl szerzőjének és témájának orientációján. Belátható, hogy a tömegkommunikáció és a társadalom között valóban fennáll valamilyen összefüggés, és a tömegkommunikáció folyamatainak és intézményeinek vizsgálata révén, társadalomtudományilag is releváns következtetéseket lehet tenni, megfelelő elméleti és módszertani előkészítés alapján. A média rítusai kapcsán többről van azonban szó: Császi a tömegkommunikáció világából kiindulva, a szociológia egyes elméleteire támaszkodva, a médiát az adott társadalomban a rituális kommunikáció funkcióját megvalósító képződményként mutatja be. Ezért művét két alapvető síkon lehet értelmezni: a tömegkommunikáció sajátos funkciójú megközelítéseként, illetve a társadalom adott igényét a médiával speciális módon kielégítő és beteljesítő gyakorlataként.
|