Így kutatnak ők / Hogy kutatunk mi ? -  MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont - Munkafüzetek 82.Így kutatnak ők / Hogy kutatunk mi ? - MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont - Munkafüzetek 82.

Felvezetés 
            A társadalomtudományoknak talán sohasem volt annyi kialakult módszertana, amennyivel a huszadik század gazdagította az emberi kíváncsiságot. Megannyi új diszciplína, interdiszciplináris tudás, kereső szempont és válasz, csillagrendszer-szerűen széttartó magyarázatok, mikro- és meta-kérdések rímelnek egymásra vagy vitatják el a korábbi, zártabb tudományági bizonyosságokat. Köztes műfajok születnek és átmeneti válaszok sokasodnak, búcsúzunk az egykor talán „tisztább" vagy „egyértelműbb" magyarázatoknak.
            Különösen izgalmasan alakul a világ- és valóság-megismerés lehetősége az olyan, saját kereteik közt is kimeríthetetlenül gazdag területeken, amilyen a tudás, a megismerés, a kutatás, vagy éppen a kultúra. Szinte hatványozódnak az érvényesnek és kétesnek tekinthető problémakörök vagy válaszok, ha a kiválasztott tudásterület éppen a kultúra kutatása. Kutatók és oktatók esküsznek (mindannyiszor egymással vitatkozva, akár ha definíciókról, akár ha jelenségekről vagy folyamatokról van szó) sajátlagos módszertanra, megismerési stratégiákra, tudás-együttesek bonyolultságára. S a viták „győztese" mégis mindannyiszor a valóság lesz, pontosabban annak kutatott és reprezentált mása, közvetített tartalma vagy jól felöltöztetett alakzata.
Régen nem volt már a kultúrakutatásnak és a komplex társadalomtudományi kutatásmódszertannak akkora kihívása, amekkorával Clifford Geertz állt elő, midőn a terepmunka módszertanához fűzött kételyeit kiegészítette „a kulturális elemzés mint diskurzus-műfaj" gondolatával. A kutatás közben tapasztalt empirikus társadalmi valóság, a feltárás és megértés, a leírás és értelmezés kérdéseit ezzel a kommunikáció egy sajátos tartományába, a „szövegolvasás" műfajába száműzte hosszú időre. S aki ma a kutatás helyszínén jelen lévő, ott ismereteket gyűjtő, majd azokat magával cipelő és az írás (egyértelműen másik) helyszínén azokból értelmezést produkáló kutatói szerepet ekként átgondolja, aligha „ússza meg", hogy szembesülnie ne kelljen a megismerés korlátaival, a belátások nehézségeivel, az interpretációk reménytelenségével és a jelentés-tulajdonítás felelősségével.
            Az itt következő írások is ezzel a felelősségviszonnyal közelítenek a megismerés és a „fordítás" gondjaihoz. Ráadásul az olvasónak külön is gondot jelenthet, hogy magukat a szövegeket ismét egyszer „le"fordították magyar nyelvre is – vagyis újabb csavar került a mechanizmusba, s hibátlanságáról koránt sincs módunk egyértelműen bizonyságot adni. Minden szöveg értelmezés-adta teljessége hibádzik valahol, minden megértés mögött maradnak hiányosságok, s minden interpretáció meg kell küzdjön mások megértési korlátaival, befogadókészségével, nyitottságával.
            Maguk a szövegek azonban nyitottak, nyitni próbálnak, s titkos kulcsaikat az is kezébe veheti, aki nem kószált volna azokon a vidékeken, ahonnan ezek az elemzések és elemzők előfordultak…

            Az itt közreadott szövegek részint publikált írások, részint egyetemi hallgatók fordításai-írásai. Összeválogatásuk azt a célt kívánja szolgálni, hogy újabb kutató-nemzedékek kaphassanak kézhez olyan forrásmunkákat, melyek révén éppen ők majd újraformálhatják a feltehető vagy felteendő kérdéseket és megtalálhatják az időszakos vagy örök érvényű válaszokat is. Egyik írás sem rejtőzködik, mindegyik felkínálja a támadási felületeket és unszol a továbbgondolásra, a vitatkozásra, a másként értelmezésre. De nem véletlenül teszik ezt, s nem is önként vállalt kiszolgáltatottsággal. Hanem akként és azért, mert ami megismerhető, az félre is ismerhető, s még a „félre" sem definiálható egyértelműen, ha nincs adott vagy elfogadott irány, mely a biztos jót garantálja…
            Amit tehetünk, az a legszerényebb mértékben is többféle. Hisszük a „jó" irány lehetőségét, követjük a mintákat, elutasítjuk a „régvolt korok" felfogásmódjait, bevezetjük a legmodernebb adatfeldolgozó rendszereket, újraértelmezzük a már kész tudást, összehasonlítunk akkori és mostani tapasztalatot, térben eltérő metszeteket hasítunk a teljes univerzumból, satöbbi. Ezek közül is kiemelendőnek tartom azt, ami talán a példakövetés megoldása lehet – persze azzal együtt, ami pedig erre épül: a tapasztalatszerzés, az újrakérdezés, a máskéntgondolás esélyét. Erre a társadalomtudományok sokféle irányzata és iskolája épül ma már, s köztük a komplex kultúrák kutatására vállalkozó kulturális antropológia is. A tanulmányok szerzői tehát antropológusok vagy a kultúrakutatáshoz közel álló gondolkodók, akik kérdésfeltevéseikkel rendszerint többet is tesznek, mint válaszokat adnak: ugyanis új kérdéseket indukálnak, új válaszokra váró kutatói attitűdöt szorgalmaznak.
            S ennél többet talán már csak azoknak igérhetnének, akik nemcsak olvasók, értelmezők, hanem kutatók is…

A.Gergely András

 

 

Tartalom

A. Gergely András: Felvezetés                                                                     

Így kutatnak ők                                                                             

Clifford Geertz: Jelen lenni: az antropológia és az írás helyszíne      
Kirsten Hastrup: Az antropológus, mint a színelőadás tárgya         
Philip Dodd: Angolság és nemzeti kultúra                                         
Ulf Hannerz: Centrum és periféria a kulturális áramlatban                 
Barbara L. Hall: Objektivitás / Etnográfiai felismerések / Etnográfiai autoritás          
Filippo M. Zerilli: Az antropológia története írások, életek és kontextusok tükrében                                                                           

így kutatunk mi

A.Gergely András: A helyi társadalmak antropológiai kutatása   
Drjenovszky Zsófia: „Így kutattam én". /Terepmunka-beszámoló/       
Sebestény Anikó: Egy terepmunka utóiratai                                  
Vincze Kata Zsófia: Megjegyzések a leszbikus, biszexuális nemi viselkedésről egy kolozsvári csoport kapcsán
Mester Tibor: Freudizmus és antropológia
Teisenhoffer Viola:Antropológus a kultuszházban                                  

A teljes szöveg letöltése...