„A különbség a szokásokban és a gondolkozásban rejlik” - „A különbség a szokásokban és a gondolkozásban rejlik” -

                Kutatásom középpontjában (1999 és 2004 között) egy olyan nem-európai budapesti közösség volt, amely közel 350-400 főt számlált. Mivel csak 1998 márciustól fordulhattak Európán kívüli menedékkérők is a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalához (korábbi nevén Menekültügyi és Migrációs Hivatalhoz (MMH)), ezért még nem készült el az az átfogó integrációs program, amely elősegítette volna az elfogadott menekültek gyors beilleszkedését, és új életük mielőbbi elkezdését. A közösségi szállások és a befogadó állomások zsúfolásig tele voltak Afrikából illetve Ázsiából érkező menedékkérőkkel. A jelenség akkor mindig szokatlan volt ahhoz, hogy a lakosság bővebb információt szerezzen az „új idegenekről", azonban már akkor is voltak olyan menekültek és nem európai bevándorlók, akik már „letelepedtek" Magyarországon.
                Az általam kiválasztott csoport is egy ilyen „letelepedni" vágyó közösség volt, az afgánoké. Afgán közösségen azokat a Budapesten élő családokat értem, akik kiköltöztek a közösségi szállásokról illetve a befogadó állomásokról, és menekültstátuszuknak köszönhetően bevándorlási engedéllyel rendelkeztek, tehát elkezdték a beilleszkedést, (a gyermekeik magyar iskolában tanultak, a férfiak dolgoztak stb.), valamint azokat a nem menekült családokat, akik más úton szerezték meg a letelepedési engedélyt. Az utóbbi családok legnagyobb részében a családfő mint ösztöndíjas érkezett Magyarországra, és az Afganisztánban dúló háború és bizonytalan helyzet miatt nem utazott haza az ösztöndíj után, hanem ide hozta családját is. Jelentős részük vérségi kapcsolatban volt egy-egy menekült családdal, és ezért fontos volt, hogy együtt vizsgáljam a „két típushoz" tartozó családokat, hiszen egy idegen országban kezdetben az utóbbiak jelentették a menekültek számára a külvilág felé vezető kommunikációs csatornákat.
                Azért esett választásom az afgán családokra, mert a más nem európai országból származó menekültek közül csak újonnan érkezettek voltak, akiknek még nem sikerült kialakítani egy állandó és homogén közösséget, hiszen a tagok gyakran cserélődtek. Meghatározó jelenség volt az afgán menedékkérőknél, hogy míg az afrikaiak és más ázsiaiak legnagyobb része egyedülálló férfi volt, addig az afgánok nagy része családjával együtt érkezik ide.

A teljes szöveg letöltése...