Különbségek a japán és az amerikai képregények ábrázolásmódja között

      Elemzésemben fel szeretnék vázolni néhány különbséget, amit e két, kultúrájában élesen eltérő ország között tapasztalhatunk a képregények megalkotásában és fogadtatásában. A témában már régóta gyűjtöm az ismereteket, jelen írásban azonban a téma puszta nagysága okán csupán futó betekintés nyújtok a különbségekbe. Írásomat egy rövidebb eszmefuttatással kezdeném a műfaj megítéléséről, majd rátérnék a formai jegyekre. Elsősorban a japán és az amerikai stílust szándékozom elemezni, a szintén nagy hagyományokra visszatekintő francia képregényeket terjedelmi okokból kihagynám, ahogyan más országok alkotásait is.

A képregény műfaja Amerikában

      Amerikában a képregények elsősorban a fiatalabb korosztályoknak szólnak. Színesek, mozgalmasak, és nagy részük a heroizmussal foglalkozik, gyakran természetfeletti képességekkel rendelkező szuperhősök képében (Superman, X-Men, Batman, stb.). Ezt a vállfaját azonban itthon is mindenki nagyon jól ismeri, mi is ennek a vonzáskörzetébe tartozunk (Bár ránk szerencsére a francia képregényművészet is gyakorolt némi hatást, de erre szintén nem térnék ki). Ennek a „hősiességközpontúságnak" az oka feltehetően a ma ismert amerikai képregény születéséhez vezet vissza a II. világháború idején. A háború borzalmaival szemben szükség volt az embernél nagyobb, esetenként természetfölötti képességekkel rendelkező hősökre. Arányaiban ma is kevés kivétel van ezen hozzáállás alól. Az idősebbeknek szánt képregények igen nagy százalékában mindössze azért kerültek ebbe a kategóriába, mert túl sok szexuális vagy erőszakos elemet tartalmaznak (Spawn, Vampirella). Igen kevés az a képregény, ami ténylegesen elgondolkodtató és „minőségi" (pl. az erős mitológiai elemekre építő Sandman vagy a holokausztot feldolgozó MAUS). Az utóbbi időkben tapasztalható némi fejlődés ezen a téren, de ez inkább az eddigiek mellett megjelenő új címek képében. De nem ítélkezhetünk egyetlen irányzat felől sem: mindegyik képes komoly témák feldolgozására, a különbség mindössze a megcélzott célközönségben jelentkezik. Ez azonban nagyon erősen rányomja bélyegét a műfaj általános megítélésére.

 A képregény Japánban

      Japánban a képregény nem kizárólagosan gyerekek részére szánt műfaj, hanem külön médium. Eredeti szóval Mangának szokták hívni. Minden korosztálynak és érdeklődési körnek megvan a megfelelő képregénye, hihetetlen gazdagságban. A családi élettől kezdve akár az olyan egyszerű témákig, mint a golf, vagy az olyan bonyolultakig, mint a szerelmi kapcsolatok, minden létezik rajzban ábrázolva. Krimi, vígjáték, romantikus, sci-fi, thriller, stb. – a felvonultatott műfajok változatossága lenyűgöző. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy célközönségét Japánban is nagy arányban alkotják fiatalok, azonban bőségesen képviseltetik magukat az idősebbeknek szóló címek is. A természetfeletti a japán képregényben is gyakori, azonban általában kevésbé jellemző a szereplőkre a „szuperhős" kategória.
      Mint a fentiekből kitűnik, a manga japán műfaj, japánok készítik őket japánoknak, mindennapi használatra. Ennek ellenére egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nyugati országokban is. Sajnos azonban az amerikai képregénypiacra építő cégek elsősorban a saját, biztos fogyasztói piacukra kívánnak építeni, így hivatalos angol fordítást elsősorban az akciódúsabb japán képregények kapnak. Azonban az Internet elterjedésével új lehetőségek nyíltak a rajongók előtt: lehetővé vált a szkennelt mangák lefordítása és a neten ingyenesen hozzáférhetővé tétele.