Rövid értekezés - Fehérvári Marcell: A modern nagyváros metafizikája című írásáról

         Az írás a nagyvárosi lét térbeli élményéhez kapcsolódó képzeteket próbálja felfejteni. Az elsődleges kérdés, amit felvet: „Hogyan határoz meg minket a tér, amiben élünk?" Ember és város viszonyát az individuum perspektívájából vizsgálja; amit azzal indokol, hogy a közösségi kapcsolatok, viszonyok figyelembevétele az áttekinthetetlenségig árnyalná a vizsgálni kívánt képet. A szubjektumból kiindulva, introspektív módon veszi szemügyre a térbeli jelenségek érzékelésének, értelmezésének sorát. Célja, hogy elméleti hipotézis formájában ragadja meg a modern urbánus tér- percepció egyes specifikus vonásait, rávilágítson a városi tér jelentésének sokszínűségére. A város- fogalom, amelyből a szerző kiindul, egy a modern nagyváros jellegzetességeit magába sűrítő város- absztrakció.
         „A város, részben autonóm, önálló funkcióval, céllal rendelkező elemek – emberek, csoportok, intézmények, épületek, utcák, övezetek, stb. – viszonyrendszerének, kapcsolatrendszerének 'szuperorganizmusa.'" – mondja Herbert Girardet. Komplexitása felfoghatatlan, feldolgozhatatlan; egészében átfogni szinte lehetetlen. A város nem csak fizikai tér, emberek lakhelye; hanem egyfajta gondolkodásmód, világkép megjelenése, ill. meghatározó körülmény a lakók világérzékelésének és környezetfogalmának kialakulásában. Egyfajta mikrovilág, amelyen belül realizálódik az absztrakt világ. A városi mikrokozmosz háttér, energiatartalék a benne élők számára, ill. transzformátorként is működik a városon kívüli nagyvilág és az egyéni tapasztalás között. Ez a mikrokozmosz az emberi világ megtestesítője. Olyan jelentés-sűrítő képződmény, mely mindazt magába foglalja, amit az emberi civilizáció létrehozott.